A következő címkéjű bejegyzések mutatása: madarak. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: madarak. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. december 30., csütörtök

Madarak újra

Ma nagyon kevés időm volt a fotózásra. 
Talán 10 percet tudtam kattintani.
Az állványt sem állítottam fel, és mégis lett egy kedvenc képem.







Ő a kis  kedvencem........ a szeme, a helyes feje, mindene. :)))

2010. december 29., szerda

Madárfotózás







Kisgyermekkorom óta rajongással szeretem a madarakat.
Fotózásuk  egyelőre számomra még túl nagy kihívás.
Ma minden adott volt a szép fotókhoz, de mégsem sikerült egy normális képet sem készítenem.
Először a kutyusunk ugrált nagy lelkesen körülöttem, majd Bende sikongatással örvendezett minden kismadárnak.
Engem is magával sodort a lelkesedésük,s  már nem is érdekelt a tökéletes fotó.
Azt azonban egyre inkább érzem, hogy lessátor nélkül elég nehéz ez a műfaj.
A madarak az ember közvetlen jelenlétében nem viselkednek természetes és zavartalan módon, riadtak és óvatosak lesznek, a fotóst állandóan figyelemmel kísérik stb. és ez a fotón is látszódik.

2010. március 18., csütörtök

Azért a Bakonyban is történik valami!!!!!!!!!!!






300 m magasan.... kicsit megkésve, de azért kinyíltam. Kis Virág

2010. február 23., kedd

Madárka, madárka




















Valami megváltozott körülöttünk!!!!!
Megélénkültek a madarak, s olyan erővel csicseregnek, mint akik elkezdték a párjukat keresni. :)))

2010. február 18., csütörtök

Bátor /éhes???/ baglyok

Fotó: Finta Kolos /Keresztfiam/

A napokban zajlott Mohács télűző-tavaszköszöntő népszokása: a Busójárás.
Ez a fotó Mohács belvárosában készült a rendezvény idején.
Szegény fülesbaglyok, hogy fázhattak, s milyen éhesek lehettek, hogy ez a hangos ünnep sem tudta megzavarni a nyugalmukat. :)))

2010. február 13., szombat

Madárka


Gondolatban megszeretgettem ezt a kis cinkét. Olyan édesen üldögélt a nyírfánkon.-

2009. április 21., kedd

"Apró" öröm



"Fiaim szétszéledtek a szélrózsa minden irányában, benépesítik az erdőt, a világot. Egyiket most a tengelic neveli, másikat a pirók, ... a negyediket a rigó vitte el nagyobb külföldi nyaraltatási akcióra. Ők foglalkoznak ilyesmivel, én nem. Egyébként szélhámoskodom, fűnek-fának megjósolom, hogy meddig él, vagy bakterkedem és a falusi ingaórák favázából ki-kikukkantva kakukkolok, hogy hány az óra."

(Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet)


A kakukk áprilisban tér vissza Afrikának az Egyenlítőtől délre fekvő vidékéről. Nagyon boldog voltam reggel, amikor újra hallottam a kakukk hangját. Melegség öntötte el a szívemet. De jó, hogy újra itt vannak, visszajöttek!!!