2010. május 8., szombat

Olyanok, mint egy pitypang, ami tökéletes..................kerek egész, de a legapróbb szélfúvásra széthullana.




Miért keresnék távoli csodákat?
hiszen, hogy élek, maga is csoda!
Csodálatos, hogy volt idő: nem éltem,
csodálni ezt meg nem szűnök soha.
Csoda, hogy látok, hallok és beszélek,
csoda, hogy érzek és gondolkodom,
képzeletemben képek szárnyasodnak
s betűhálómmal őket elfogom.

Csodálatos, hogy mennyiféle kép van,
s ahány ember, megannyi  képzelet.
Mindenki  lát, csupán röptén elfogni
kevesen tudják ám a képeket,
...
de honnan ez, én is miként csinálom?
Ez az, ami oly rejtelmes, mesés.?

                         (Várnai  Zseni)

7 megjegyzés:

Monika írta...

Elvarázsolt ez a vers,köszönöm!!!!!Úgy szeretem!

softearthart írta...

A lovely photo, cheers Marie

Pap Évi írta...

Kedves Ilda !
Ne haragudj a hasonlatért, de nekem mindig a rózsát nevető királykisasszony jut Rólad az eszembe. Mindegy, hogy mit csinálsz ( kézműveskedsz, fotózol, írsz, stb) , értéket, harmóniát, csodát, szépséget, derűt teremtesz mindannyionk örömére.
Hálás köszönettel!
Évi

csutkailda írta...

Mammka, Marie, Évi, nagyon köszönöm!

csutkailda írta...

Drága Évi!
Pirulok attól, hogy ilyen szépeket írsz nekem!
Hálás köszönettel: Ilda

Hoyacarnosa írta...

Gyönyörű a blogod Ilda :)
Gratulálok hozzá.

csutkailda írta...

Erika, nagyon köszönöm......,és igazán örülök neked! :)))