Nagy ajándék az nekünk, hogy a szépet látod és láttatod meg a világból! Tartsa meg a Jó Isten ezt a képességed Egész Életedben, mert nagy szükség van az ilyen emberekre és még nagyobb az ilyen ASSZONYOKRA!:)))
Boróka, már az is eredmény, hogy valamit üzenni tudtam a fotómmal. Igen, szerettem volna egy görcsös kötődést kifejezni a képemmel. Azt gondolom, hogy ez az érzés időnként szerepel mindannyiunk életében, az emberiség életében is. Elolvastam a szomorúságod okát, ez is szerepel a fotómban. Mélység nélkül nincs magasság, ezért ezt is meg kell élnünk. Mosollyal: Ilda
Pont azért jók a szép fotóid a blogodban Ilda, mert egy állandóságot-nyugalmat-melegséget biztosít, akármikor erre járok....... A fiatalabb generáció tudod, hogy egész más szemszögből néz rá mindenre, mint ahogy már mi sok-sok tapasztalattal a hátunk mögött nem lehetünk olyanok............ Te már azt képviseled ezekkel a csodálatos fotóiddal, ahova Ők is elfognak jutni, mikor megérnek arra, hogy mely pillanatok-érzések a legfontosabb az amúgy zaklatott, olykor nehézkes életünkben........ Csak így tovább !!!!
Érdekes. Azt hittem nem él a történet senkinek, csak nekem. Köszönöm, hogy elolvastad. Igazad van a képed a görcsös ragaszkodásom szimboluma is lehetne. Nehéz olyan embert találni, aki értőn olvassa időnként elrejteni vágyó gondolatainkat.
Kedves Ilda, nem vagy szirupos, csöpögős, és veled együtt én is a szépet szeretem:) De az is igaz, hogy lányod elültette a bogarat a füledbe és valószínűleg csúnyát is fogsz fényképezni. Szoktam nézegetni egy blogot. A fotós szemmel láthatóan a szépet, az értékeset "menti" a fotói által, de lefotózza az elhanyagolt, összefirkált, pusztuló értékeket is. Némelyik nagyon megrázó.
Amit a lánykád mond, mostanában nekem is sokat jár a fejemben. Persze nem veled kapcsolatban, magammal. Néha unalmasnak érzem, amit és ahogyan fotózom, ugyanakkor meg azt érzem, meglátni a tökéletest -ami ugyebár nem a mi érdemünk...-, aztán átengedni a saját szűrőnkön ezzel magunkat is kicsit belecsempészve a képbe jó(!) dolog. Bár az is igaz, hogy a szűrő is változik folyamatosan, néha kisebb, néha nagyobb a rostája, hol pedig bepiszkolódik egy kicsit és még az se baj.
Más szemmel nézném a képeidet, ha ez egy fotós blog lenne. Más szemmel néznél a kamerába, ha a fotózás lenne az életed legfontosabb szenvedélye. A Te blogod nekem nem a tökéletességedről mesél, hanem rólad. Nem arra vágyom, ha hozzád jövök, hogy tökéletes fotókat lássak - lehet hogy még zavarna is a fene nagy tökéletességed ;).
17 megjegyzés:
Azért én örülök a szép fotóknak továbbra is!
Szerinted akkor nem vagyok túl csöpögős, szirupos?
Én igazából a szépet szeretem.
Nagy ajándék az nekünk, hogy a szépet látod és láttatod meg a világból!
Tartsa meg a Jó Isten ezt a képességed Egész Életedben, mert nagy szükség van az ilyen emberekre és még nagyobb az ilyen ASSZONYOKRA!:)))
Holding tight. cheers Marie
Hát a kötelék fotód szép. Engem mégis elfogott a borzongás. Biztosan a hidegtől van. Vagy mégse?
Anna, nagyon köszönöm a megerősítést!
Már nagyon várom a blogod!!!:))))
Marie, köszönöm!
Boróka, már az is eredmény, hogy valamit üzenni tudtam a fotómmal.
Igen, szerettem volna egy görcsös kötődést kifejezni a képemmel.
Azt gondolom, hogy ez az érzés időnként szerepel mindannyiunk életében, az emberiség életében is.
Elolvastam a szomorúságod okát, ez is szerepel a fotómban.
Mélység nélkül nincs magasság, ezért ezt is meg kell élnünk.
Mosollyal: Ilda
Pont azért jók a szép fotóid a blogodban Ilda, mert egy állandóságot-nyugalmat-melegséget biztosít, akármikor erre járok.......
A fiatalabb generáció tudod, hogy egész más szemszögből néz rá mindenre, mint ahogy már mi sok-sok tapasztalattal a hátunk mögött nem lehetünk olyanok............
Te már azt képviseled ezekkel a csodálatos fotóiddal, ahova Ők is elfognak jutni, mikor megérnek arra, hogy mely pillanatok-érzések a legfontosabb az amúgy zaklatott, olykor nehézkes életünkben........
Csak így tovább !!!!
Érdekes. Azt hittem nem él a történet senkinek, csak nekem. Köszönöm, hogy elolvastad. Igazad van a képed a görcsös ragaszkodásom szimboluma is lehetne.
Nehéz olyan embert találni, aki értőn olvassa időnként elrejteni vágyó gondolatainkat.
Kedves Ilda, nem vagy szirupos, csöpögős, és
veled együtt én is a szépet szeretem:)
De az is igaz, hogy lányod elültette a bogarat
a füledbe és valószínűleg csúnyát is fogsz fényképezni. Szoktam nézegetni egy blogot.
A fotós szemmel láthatóan a szépet, az értékeset "menti" a fotói által, de lefotózza
az elhanyagolt, összefirkált, pusztuló értékeket is. Némelyik nagyon megrázó.
Amit a lánykád mond, mostanában nekem is sokat jár a fejemben. Persze nem veled kapcsolatban, magammal. Néha unalmasnak érzem, amit és ahogyan fotózom, ugyanakkor meg azt érzem, meglátni a tökéletest -ami ugyebár nem a mi érdemünk...-, aztán átengedni a saját szűrőnkön ezzel magunkat is kicsit belecsempészve a képbe jó(!) dolog. Bár az is igaz, hogy a szűrő is változik folyamatosan, néha kisebb, néha nagyobb a rostája, hol pedig bepiszkolódik egy kicsit és még az se baj.
Szeretettel: Rita
Larion, milyen jó, hogy ilyen szép maradt a lelked!
Köszönöm a szavaid, a biztatást!:)))
Boróka, :)))
Kati, mindig úgy örülök neked...... olyan jó érzés a megnyugtató............. vagy éppen elgondolkodtató szavaid olvasni. :)))
Rita, már sokszor éreztem a hasonló gondolatokat köztünk.
Köszönöm, hogy megosztottad velem, velünk a felmerülő érzéseid.:)))
Mosollyal:Ilda
Más szemmel nézném a képeidet, ha ez egy fotós blog lenne. Más szemmel néznél a kamerába, ha a fotózás lenne az életed legfontosabb szenvedélye. A Te blogod nekem nem a tökéletességedről mesél, hanem rólad. Nem arra vágyom, ha hozzád jövök, hogy tökéletes fotókat lássak - lehet hogy még zavarna is a fene nagy tökéletességed ;).
Megjegyzés küldése