2009. február 25., szerda

Hamvazószerda


"Amikor böjtöltök, ne legyetek mogorvák, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. Bizony mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked."Így beszél Jézus a katolikus egyház által a mai napra, hamvazószerdára kijelölt szentírási részletben, arra figyelmeztetvén követőit, ne legyenek képmutatók.

Hamvazószerda a negyven napos Nagyböjt kezdete. Előző nap volt húshagyókedd, a farsang utolsó napja. A megmaradt finomságokat a hagyomány szerint a hamvazószerdát követő torkos csütörtökön fogyasztották el a régiek. Az egyház ilyenkor az adakozás fontosságát is hangsúlyozza. Hamvazószerdán (vagy az azt követő vasárnapon) a pap az előző évben elégetett barka hamujából keresztet rajzol a katolikus hívők homlokára, és azt mondja nekik: "Emlékezz, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!" Ez a szertartás abból a hagyományból ered, hogy régen a hívek vezekléskor hamut szórtak a fejükre. A hamu egyébként a megtisztulást és az elmúlást is jelképezi.

A katolikus egyház hamvazószerdán és a húsvét vasárnapját megelőző nagypénteken szigorú böjtöt tart: ekkor a 18 és 60 év közötti híveket arra kérik, csak háromszor étkezzenek, ne fogyasszanak húst és csak egyszer lakjanak jól. A hústilalom a 14 évesnél idősebbekre is vonatkozik. Természetesen a vegetáriánusoktól azt kéri az egyház, valamilyen más módon váltsák ki a hústilalmat, és minden hívőnek figyelmébe ajánlja a lemondás és önmegtagadás más formáit is. A péntekenkénti hústilalom egész nagyböjtben fönnáll. A negyven napos időszaknak több előképe is van: a Biblia szerint Jézus negyven napot töltött a pusztában nyilvános fellépése előtt, ahol háromszor megkísértette a Sátán. De az ószövetségi előképek szerint a vízözön is negyven napos volt, a választott nép pedig negyven évet vándorolt a pusztában, miután kivonultak Egyiptomból Mózes vezetésével. A böjt vallásos gyakorlata a figyelem középpontjába állítja a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát, jelzi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is - írja a katolikus.hu.

XVI. Benedek pápa nagyböjti üzenetében így fogalmazott: "úgy tűnik, napjainkra a böjt gyakorlata veszített lelki értékéből, és egy olyan kultúrában, amelyet az anyagi jólét keresése jellemez, inkább a testi egészséget karbantartó terápiás eszközzé válik. A böjtölés minden bizonnyal javíthatja a testi egészséget, de a hívők számára elsősorban lelki "gyógymód" mindannak leküzdésére, ami megakadályozza őket, hogy önmagukat Isten akaratához alakítsák. A böjt legvégső célja - ahogy Isten Szolgája II. János Pál pápa írta -, hogy segítsen önmagunkat egészen Istennek ajándékozni."A nagyböjt előkészület Jézus kereszthalálának és feltámadásának ünnepére, a legnagyobb keresztény ünnepre, húsvétra."

/forrás:inforádio.hu/

4 megjegyzés:

HEra írta...

Szeretem ahogy írsz, amiről :)
Milyen igaz! Mi értélme lenne bármit tennünk mogorván...? Haszna semmi! :) És jó kedvvel :)

Julcsi írta...

De jól összefoglaltad! Különösen Benedek pápa üzenete tetszik! Én is ezt érzem már évek óta, de nem tudtam így megfogalmazni. Most már tudom, mit éreztem:)

Colette írta...

Először is köszönöm a jókívánságot. Szerintem az Enikővel való ismeretségünkről már beszéltünk.
A témához pedig, ismerek egy nagyon jó könyvet, ajánlom figyelmedbe: /Rüdiger Dahlke : A tudatos böjtölés kézikönyve/

csutkailda írta...

Köszönöm!