"Volt idő, mikor a költők a "kedvesben" többnyire a jövendő hitvest látták. Ezeket a verseket, leveleket bizonyos szemérem hatja át, de kiderül, a szavakba nem önthető vágyak és szenvedélyek sokkal fontosabb féltésről beszélnek, mint a démonokat, bukott nőket, züllésbe taszított lányokat ábrázoló kortárs verseink. Itt a nő menyasszony vagy feleség, s nem szerelmi partner, nem élettárs, nem ellenfél. Érdekes, hogy így nem szenvedést okoz, hanem megnyugvást. Ennyi az alku. De úgy tűnik, először magunkkal kell megalkudnunk..."