2012. február 13., hétfő

Királyfi születik

Néhány nappal ezelőtt napvilágot látott egy várva várt királyfi: két év után megjelent a Királylány születik testvérkönyve. A vajúdás nehézségeiről Boldizsár Ildikóval beszélgettünk.

Ha jól tudom, a Királyfi születik gondolata egyidős a Királylány születik fogantatásával. De úgy nyilatkoztál egy alkalommal, hogy a királyfit hagyjátok formálódni saját ritmusa szerint. Hogyan alakult, változott a történet ez alatt az idő alatt?
Eredetileg valóban azt szerettük volna, ha együtt jelenik meg a két könyv, hiszen „párban” született az ötlet is. De hamar kiderült, hogy ez nem fog sikerülni, mert még a Királylány végső változatához is kevésnek bizonyult kilenc hónap… Ezért úgy döntöttük, hogy a Királyfi később követi majd a királylányokat. A fiús változathoz azért is kellett több idő, mert olyan lelki tartományokba kellett alászállni, amelyekben nőként nem könnyű tájékozódni. Nekem történetté kellett oldanom mindazt, amit a férfiminőségekről (egy másik síkon pedig a madarakról) tudok, és ugyanezt tette Szegedi Kata a képi világ kialakítása közben. Ez nagyon nehéz volt mindkettőnknek. A szöveg egyébként két évig várt a megjelenésre, ez idő alatt azonban nem sokat változott. Annak idején hosszas rákészülés, hangolódás után egyetlen éjszaka – pontosabban hajnali 4 és 6 óra között – írtam meg, és a két év alatt csupán apró javítások kerültek bele.


                                           Ebben a történetben a főhőst az indítja útnak, hogy kiderítse, hol volt ő, mielőtt megszületett. Miért fontos, hogy választ leljünk erre a kérdésre?
Ezt a kérdést nagyon-nagyon sokszor hallottam – és hallom – gyerekektől. A saját gyerekeimtől és más gyerekektől is. És persze a kérdés másik aspektusa is gyakran elhangzik: „Hol leszek, ha már nem leszek?” A gyerekek nagyon komolyan teszik fel ezt a két kérdést, én pedig minden alkalommal az erről való tudásomnak megfelelően igyekeztem válaszolni. De a szívem mélyén mindig elégedetlen voltam a válaszaimmal, ezért elhatároztam, hogy egyszer alaposan végiggondolom egy igaz és érvényes válasz lehetőségét. A felnőtteknek vezetett Élet-Halál mesecsoportjaim is arról győztek meg, hogy életünk, létezésünk minősége függ a választól. Ha csak a születés és a halál kapuját ismerjük, életünket sok szorongás terheli meg, és soha nem tapasztaljuk meg, hogy egyek vagyunk minden létezővel. Ez a két kérdés, valamint a kérdésre megszülető válasz egyébként azoknak fontos – a gyerekeken kívül –, akik nem egyszerű kalandnak tekintik földi életüket.


A Királylányban az épp megszülető kislányt az égi királylányok látják el jó tanácsokkal, ebben a könyvben viszont különböző madarak a királyfi segítői. Honnan jött ez az ötlet?
Huszonnyolc éve kutatom a mesék titkait, és leginkább azok az archaikus motívumok érdekelnek, amelyek már a legkorábbi mesefeljegyzésekben és mítoszokban is megtalálhatók voltak. Az egyik ilyen motívum a madár mint segítő. Propp, az általam legnagyobbnak tartott mesekutató azt mondja, hogy a mesék és mítoszok alapján bátran kijelenthető: az ember legrégibb segítői a madarak voltak. Propp mondatának végiggondolása indította el bennem a történetet, a kezemet pedig a madarak iránti szenvedélyes vonzalmam vezette. Saját életemben is óriási felfedezés volt megértenem, hogy miben segítették a madarak az embert „legősibb segítőként”, és miben segíthetnének bennünket ma.


Nemcsak a segítők mások, de különbözők a megszívlelendő tanácsok is. Ez a könyv filozofikusabb az előbbinél. Miért?
Vannak dolgok, amelyeket másképp kell elmondani egy kislánynak, és másképp egy kisfiúnak. Ennek oka a két nem különbözőségében rejlik, amiről a mesék nagyon sokat tudnak. Anyaként is megtapasztalom ezeket a különbségeket, ugyanis két fiam és egy lányom van. Az archaikus kultúrában is megkülönböztették a férfi- és a női minőségeket, aminek következtében a férfi- és a női beavatások is eltértek egymástól. Tulajdonképpen egy lehetetlennek látszó dolgot kellett megoldanom: nőként bevezetni kis- és nagyfiúkat a férfiak világába és titkaiba. Konkrét tapasztalatok híján (mivel nem vagyok férfi) csupán a mesékből szerzett tudásomra támaszkodhattam, ezért lett filozofikusabb ez a könyv. Szó se róla, a királylányokról kicsit könnyebb volt írni…


A főhős legjobb barátai, kísérői is madarak, a két holló, akik neve Gondolkodó és Emlékező. Mit szimbolizál ez a két állat?
A skandináv mitológia főistenének, Odinnak öt állatsegítője volt: két farkas, egy nyolclábú ló és két holló. Utóbbi kettőt Huginnak és Muninnak hívták, ami annyit tesz: Gondolat és Emlékezet. Hosszan töprengtem azon, hogy vajon miért volt szüksége egy főistennek erre a két hollóra. Mire akart emlékezni, és miről akart gondolkodni Odin, aki megátalkodottan kutatta a bölcsesség titkait? A holló egyébként mitikus madár: hírvivőként, valamint jövőbe látó bölcs madárként ismert a világ mítoszaiban, ő közvetít élet és halál, bölcsesség és butaság, női és férfiprincípium, emberi és állati, komoly és tréfás között. Ez a mitológiai háttere a két hollónak, de ezt a hátteret nem tudatosan használtam, hanem személyes és valós tapasztalatok révén. A hollók ugyanis számomra is mitikus madarak, mondhatni, nekem is „híreket hoznak”, mert mindig akkor jelennek meg fölöttem, amikor nagy változások előtt állok. Évek óta kommunikálok velük, és sok csodát mutattak már nekem is.

Hugin és Munin

                                             Hugin és Munin

Véleményed szerint mi a jelentősége annak, hogy minden fiú és lány királyfinak és királylánynak érezze magát?
Tulajdonképpen nem a „királylányságnak” és a „királyfiságnak” van jelentősége, hanem annak, amit ez a két minőség jelent: elsősorban tartást és emberi méltóságot, ami ma már csak kevesekben van meg. A népmesék még őrzik azt a tudást, hogy az ember mindig több lehet annál, mint amit egy adott pillanatban átél, ez nagyságának és emberségének titka. De hogy hogyan lehet valaki több, azaz milyen irányokban fejlődhet, arról már kevesebb szó esik még a mesékben is. Én is csak többéves kutatómunka és sok ezer mese elolvasása után tudtam megragadni ennek lényegét. A Királylány születik és a Királyfi születik ennek a „megragadásnak” az eredménye…
forrás:meseutca.hu

5 megjegyzés:

eSti írta...

Nagyon szeretjük ezeket a könyveket. (én különösen - sokat tanultam belőlük) Érdekes módon a Királyfi születik-et lányom jobban szereti, mint a fiam. :)

csutkailda írta...

Kriszta, én most rendeltem meg a fiúsat. Izgalommal várom a megérkezését. :)))

Orsi írta...

Most hallok először ezekről a könyvekről, de nagy kedvem támadt elolvasni őket. Köszönöm, Ildikó!

csutkailda írta...

Orsi, nem fogsz csalódni. A lányosat én rendszeresen lapozgatom, most majd a fiúsat is. :)))
Boldizsár Ildikó varázslatos személyiség, ezt sugározzák a könyvei is.
Ildikót a mesékben megbújó szakrális tudás mesterének tartom.
Nagyon büszke vagyok, hogy személyesen is ismerhetem. :)))

Tündérlátta írta...

Ezer hála, hogy felraktad, megosztottad!!