2010. november 17., szerda

Ünnep



Tegnap ünnep volt nálunk, mert két vendégem is volt a blogvilágból. Antal Andi és Kriszta látogatott meg.
Már régóta éreztük, hogy nekünk találkozni kell, mert a rokonlelkek vonzzák egymást.
És ez így is volt.................egy pillanat alatt elszállt a nap.................és  azt éreztem, hogy az idők végezetéig is van mondanivalónk.....................harmónia van köztünk.
Képek nincsenek, mert azok bennem élnek......
Ölelésük, Andi és Kriszta mosolya.

"Több embert ismerek, akinek szárnya van - igenis szárnya. Csak nem szoktak erről beszélni, nem is lenne helyénvaló. Még viselni is csak rejtve szokták, zakó, kabát vagy blúz alatt. "
Ancsel Éva

4 megjegyzés:

Monika írta...

Ó,az ilyen olyan jó!!!!!!
Csodálatos az idézeted is!
örülök veled!

shalot írta...

Nahát, Ilda! Itatom az egereket...
Kevés volt az idő, sok minden volt ami lélektől lélekig ért, s mennyi minden lenne még...
Egy részedet magammal hoztam (sajnos már vissza nem adom :))

A babáiddal álmodtam :)

csutkailda írta...

Mammka, tudtam, hogy a Te finom lelked érzi miről van szó. :)

Kriszta, nagyon boldog vagyok! :)))

aaműhely írta...

Csak most értem gép elé, hosszú volt a napom... Nem hogy fényképek nem készültek, én aszavakba sem tudom önteni milyen volt átölelni egymást azután, hogy a szavaink, gondolataink már számtalanszor megtették.. Sok-sok érzés és kép jött velem tőled/tőletek... Andi