2010. április 25., vasárnap

A néma tulipán



Kányádi Sándor: A néma tulipán

Mondanom se kell, mert mindenki tudja, hogy a virágok az illatukkal beszélgetnek. Amelyik virágnak nincs illata, az néma.
 
Ilyen a tulipán is. Néma. Még suttogásnyi illata is alig van egyik-másiknak.
 
De nem volt ez mindig így, nem bizony. Valamikor, a kezdet kezdetén, úgy illatozott s olyan különb s különb illattal minden virág, hogy a méhek már jó hajításnyiról megérezhették, "meghallhatták", merre van a rezeda, a jácint vagy éppen a tulipán.
 
De volt egy kertész, egy nagyon sürgő-forgó emberke. Szakálla térdét verte a fejében fészkelő nagy bölcsességtől. Volt ennek a fura kertésznek egy csodálatosan szép virágoskertje, telides-teli mindenféle-fajta, szebbnél szebb, illatosabbnál illatosabb virággal. Örült a kertész a kertjének, művelte is tőle telhetően. Öntözte, kapálta, karózta, nyeste. Csak azzal nem volt kibékülve, hogy ahány virág, annyi illat. Bántotta az orrát az illatok sokasága. Egyedül a bazsalikom illatát szenvedhette. S elhatározta, hogy bazsalikomillatúvá varázsolja az egész kertet. Bazsalikomillatúvá minden virágot.
 
Megszeppentek a virágok, amikor kertészük szándékát megneszelték. Tudták, hogy amit a fejébe vesz, abból nem enged. Tűzön-vízen keresztülviszi.
 
De maguk a bazsalikomvirágok sem örültek.
 Hogy jöhet ahhoz például holmi kis, kavicsok közt kapaszkodó puskaporvirág - vagy rágondolni is rossz - a szagos müge, hogy egyszerre csak bazsalikomillatú legyen?
 
Féltékenyek lettek az illatukra.
 
Szomorúság szállott a kertre, amikor megjelent a kertész egy hatalmas szívókával meg egy ennél is hatalmasabb illatpumpával.
Legelőször a tulipán illatát szívta ki. Majd vette a pumpát. De a tulipán ökölbe zárta a szirmait, s megrázta magát. Hiába mesterkedett a kertész, a bazsalikomillat nem fogott a tulipánon.
 
Dühbe jött, toporzékolt a kertész. Ollóval, késsel, sarlóval, kaszával fenyegetőzött. De hiába.
A tulipán inkább néma maradt. De nem vette föl a bazsalikom illatát.
 
Hanem elkezdett csodálatosabbnál csodálatosabb színekben pompázni. Illat helyett most gyönyörű színekkel mutatta az utat az elbizonytalanodó méheknek, pillangóknak és más röpdöső szorgoskodóknak.
 
Meghökkent a kertész. Elámult, még a száját is tátva felejtette a nagy álmélkodástól. A megmaradt illatú virágok pedig valóságos illatzivatart zúdítottak rá. Tikogni sem volt ideje a kertésznek. Úgy maradt, ahogy volt, ámultában. Most is ott áll, kertitörpévé zsugorodva. A tulipánok gyönyörűbbnél gyönyörűbb színekben pompázva némán mosolyognak össze a feje fölött.


13 megjegyzés:

csarab írta...

Ez a szín varázsos!

softearthart írta...

What a beautiful photo, love the shading, cheers Marie

Délka írta...

Köszönöm hogy emlékeztettél erre a mesére! Nagyon régen olvastam...

Colette írta...

Ilda, nálad mindig megnyugszom... Te vagy az őrangyalunk:-)))Köszönöm, hogy vagy!

krisz írta...

Csodálatos!

Eszter írta...

De aranyos mese, eddig nem ismertem, köszi Ilda!

unikat írta...

De nagyon élveztem, miközben olvastam. Ezt este elmesélem a saját gyerkőcnek.
S én illat nélkül is imádom a tulipánokat!

S tanultam úgy szót is: tikogni! Olyan jó hozzád betérni! Köszönöm!

Tinkmara írta...

Nagyon szépen köszönöm a mesét. Csodálatos képeket készítettél. Öröm itt lenni. :)

csutkailda írta...

Hera, engem is elvarázsolt!:))) De jó, hogy írsz nekem!

Marie, köszönöm! :)))

Délka!!!
Örülök, hogy újra élmény volt számodra! :)))

Colette!
Egyszer Vadas Zsuzsa is hasonlót írt rólam a Nők Lapjában.
Idézem:
"P. Rácz Ildikó népi iparművész, bár nem éppen légies, mégis angyali jelenség.
Szeretetet, nyugalmat, békességet áraszt maga körül."
Bárcsak fel tudnék nőni a bizalmatokhoz!!! :)

Krisz!! :)))

Eszter, Te szereted a meséket........ezt már korábban is tapasztaltam. Örülök, hogy élvezted! :)))

Marcsi, mi is meséléssel kezdtük a napot.
Köszönöm a kedvességed! :)))

Tinkmara, olyan jólesik, hogy értékeled a fotóimat. Öröm, hogy látogatsz!! Köszönöm! :)))

Colette írta...

Kedves Ilda,

... az élet néha fura... nem gondoltam volna, hogy ez a mese nálam néhány nap múlva az életem egy újabb szakaszának nyitánya lesz. Most mégegyszer meg kell köszönjem:-)

csutkailda írta...

Kedves Colette!
Mivel ballagások voltak nálunk, ezért nem nagyon tudom, hogy mi történt a blog-térben.
A blogod átváltozása miatt azt gondolom, hogy nem jó dologról lehet szó.
Kereslek, hogy megbeszéljük!!!:))))

Hunszil írta...

Kedves Ilda !

Sok Boldog névnapot kívánok.... köszönöm a fotóidat a lényedet... Igaz mostanában kevesebbet vagyok a neten, de azért követlek:)))
Pusza : szilvi

csutkailda írta...

Drága Szilvi!
Nagyon köszönöm.....igazán jól esett.
PuszI:Ilda