2010. február 10., szerda

NAGYMAMÁM emlékére

Marokszedők ...



10 megjegyzés:

eszterda írta...

Nagyon szépet alkottál! Nagymamád nagyon büszke lenne Rád!

antalandi írta...

Már vártam, hogy mikor mutatsz újra érzéseket, hangulatokat. Nagyon tetszik. Andi

Hunszil írta...

Ha én csak fele annyira tudnám visszadni, amit a nagyikám iránt érzek már jó lenne .:(
Sajna ő már régóta nincs velünk, de óvó keze Őrangyalként mindig vigyázz rám :)
Köszönöm. Gyönyörűen megfogalmaztad.... nem csak nekem :)

Norita írta...

Gyönyörűséges! Minden benne van, a mozdulat, az érzés... nagyon tetszik!

kataanya írta...

Nagyon tetszik! Ez mindent elárul arról, hogy mit érzel!

Tinkmara írta...

Csodálatos munka... A Jóisten nagyon szeret téged. :)

Tündérlátta írta...

Még édesanyám is szedett markot.. Csodaszép lettek a mozdulatok.

unikat írta...

Ezek a mozdulatok!
De jó, hogy megörökíted őket! Úgy szeretek elrévedezni a munkáidon!

Eszter írta...

Nagyon-nagyon szép és ha nem a blogodban látnám, akkor is egyértelmű lenne, hogy Te alkottad! :)

csutkailda írta...

Köszönöm a kedves szavaitokat!!! :)))
Nagyanyám, aki egyszerű asszony volt, de bölcsen tudott szeretni.
Minden unokája azt gondolta, hogy őt szereti a legjobban. Azóta sokat gondolkodtam azon, hogy milyen nehéz a szeretteintől egyenlő távolságra lenni.
Az én nagymamám ezt jól tudta, s Ő tanított meg az élet szeretetére. ÖRÖKKÉ HÁLÁS LESZEK ÉRTE!!!