Vasárnapi fények

Egy érzés

Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk. Mintha régen testvérek lettünk volna. Még inkább, mintha ikrek lettünk volna. S ezért a találkozás csak viszontlátás. Amikor pedig az ember barátjától elszakad, tudja, hogy ez a távozás csak látszat. Valahol együtt marad vele úgy, ahogy együtt volt vele a találkozás előtt.
/ Hamvas Béla/

Az örök nő

A magyar díszítőművészet az évezredek során valóságos képírássá fejlődött. Minden motívum jelentéstartalommal bír, olykor többszörös jelentéstartalommal is. A növényi díszítőelemek között is kiemelkedő helyet foglal el a tulipán. Formája több ezer éve ismert a sztyeppei népek díszítőművészetében. A tulipán a magyar ornamentika legkedveltebb virága. Önmagában is egy kompozíció lehet, és mindig a nő jelölője! Több száz formáját ismerjük, kifejezheti a nő társadalmi helyzetét, családi állapotát, életkorát, élethelyzetét. A ma született leány-gyermektől a haldokló öreg néniig minden életkornak megvan a maga tulipánformája!

Babfejtés

Mindig megérint, ahogy a régi öregek dolgoznak. Nem kapkodnak, egyszerre csak egy dologgal foglalkoznak. Nyugalom árad belőlük, s azt hiszem, ÁLDÁS van a munkájukon.

Micsoda véletlen!!!! Pont most találtam a témához kapcsolódó cikket.

Ki tud egyszerre több dologra is figyelni? Senki!

Bizonyára mindenki irigyelte eddig azokat, akik állításuk szerint képesek egyszerre több dolgot is párhuzamosan végezni, méghozzá ugyanolyan hatékonyan, mintha csak egy feladatra koncentrálnának. Nos, többé nem kell ámulatba esnünk miattuk.


A Stanford Egyetem legfrissebb kutatási eredménye a munkáltatók számára csakis egyet sugallhat: zenehallgatás, e-mail írogatás, videó nézegetés közben bizony nem lehet hatékonyan munkát végezni. Az angolban az egyszerre több feladatot végzőkre a multitasker kifejezést használják.A kutatás során 262 stanfordi diákot vizsgáltak meg médiahasználati szokásaik szerint, majd három csoportba sorolták őket, annak megfelelően, hogy egyszerre hányat használnak jellemzően.A tesztek során a két véglethez tartozók eredményeit hasonlították össze. Az első feladatnál vörös és néha kék téglalapokat ábrázoló képeket mutattak nekik gyors egymásutánban, ahol azt kérték tőlük, hogy a kékekre ne figyeljenek, csak arra, hogy a piros téglalapok megfordulnak-e másodjára.Azt tapasztalták, hogy a "multitaskelők" eredménye jóval silányabb volt, ők ugyanis egyszerűen nem képesek nem figyelni a lényegtelen információkra, vagyis mikor egyre több kék téglalapot mutattak, már nem tudták eldönteni, hogy a piros téglalapok megfordultak-e. Két másik teszt során a különféle információkra való visszaemlékezést vizsgálták, ami hasonlóan rossz eredményt hozott az egyszerre több feladatok végzők esetén.A munkáltatók számára a következtetés egyértelmű: az egyszerre e-mailező, faxoló, sms-ező, internetet böngésző kollegák bizony kevésbé hatékonyak, érdemes tehát a munkakörnyezetet ennek megfelelően kialakítani, hogy valami produktumot is el szeretnének érni nap végére.

Forrás: Pénzcentrum

A természet kincsei

Ilyen, s hasonló "kincsek" a gyengéim.

Látom bennük a szépséges angyalkákat, betlehemeket!

Azt hiszem, hogy nálam hosszú lesz a karácsony az idei évben.

Az érzés már elkezdett bennem motoszkálni. :)))

Lélektől-lélekig

Azt gondoltam, hogy ezt a levelet megosztom Veletek. Megérintett, a szívemhez szólt!!!

Köszönet érte!

Kedves Ildikó!

Szomorú hangulatomat elűzni szándékoztam, és a népi iparművészet felé keresgélve jutottam el "Önhöz".
A kukorica, mint tárgy, de elsősorban, mint termény jelenik meg előttem, amikor még kislány koromban, - egy kicsi faluban - ezzel is etettük az állatokat. Aztán "hajas" kukoricababákkal játszottunk-jobb híján! Később már a kukoricából más játékot is készítettünk, de a csuhét megművelni én sohasem próbáltam. Most látom, mit veszítettem.
Ma, amikor egy "elit" szombathelyi iskolában taníthatok, és egyébként a munkámmal kapcsolatban sok mindennel foglalkozom, úgy gondolom, boldog is vagyok. Mégis rám tört a nosztalgiázás, mert a FALUVAL, a gyökereimmel úgy tűnik, már csak a temető fog összekötni. (Édesanyám néhány éve, apukám néhány hónapja, öcsém, -aki a szülői házban lakott- néhány napja távozott közülünk.) így sajnos, már a csuhébabák világa egyszer s mindenkorra a múltat jelenti ott, ahol egyszer a jelen és a valóság volt.

Bocsásson meg, hogy ilyen keserűre sikeredett írásom, pedig csak mélységes tiszteletemet, nagyrabecsülésemet szerettem volna kifejezni csodálatosnál csodálatosabb munkái előtt, melyeket oly jó látni szemnek és léleknek.

Kívánok jó egészséget, hogy még sokáig alkothasson Önmaga örömére és mások gyönyörűségére ebből a "nemes" anyagból, amit látni nekem most nagyon-nagyon sokat jelentett.

Őszinte tisztelettel és szeretettel: Erzsébet

KÉZMŰVES BARÁTAIM

Kicsi DRÁGÁK! Íme az utánpótlás.

Kenyérszentelés,

aratókoszorúk,

......................................és sok-sok szép emlék, kedves BARÁT.

Anyaság

Sokszor kérik tőlem, hogy készítsek anyaságot ábrázoló csuhébabákat. Ez nekem nem esik nehezemre, mert én olyan tyúkanyó típus vagyok.

Hiszem azt, hogy az anyák őrzik a családi tűzhely melegét.

Szeretem a békés hétköznapokat, amikor a család iskolában, munkahelyén van, én pedig miután elvégeztem a háziasszonyi teendőket, beáshatom magam a műhelybe. Minden új nap új nagy lehetőség, minden megtörténhet. Számomra a családom és a műhelyem a béke szigete.

Szent Orbán

Nem is vagyok egy nagy borivó!!! Miért készítek én Szent Orbánt?

NÉPHAGYOMÁNY

A borivó tízparancsolata

1.Nem a sok dudaszó, hanem a kapa termeszti a szőlőt!
2.Az első pohár az egészségé, a második a jókedvé, a harmadik a bánaté, a negyedik a gyalázaté!
3.Nem kell dícsérned a ház borát, de ne is ócsárold azt!
4.Ne kopogtasd a hordókat, a gazda sem nézi meg, mennyi pénz van a zsebedben!
5.A borospincében az adott szó csak ott, helyben kötelez!
6.Aki részegségében vét, bűnhődjék józanságában!
7.Borbarát van, de bajbarát nincsen!
8.Nem mindegy, hogy a róka komázik, vagy a koma rókázik!.

9.A bor kis mértékben gyógyszer, nagymértékben orvosság!
10.Amikor egy pohár magyar bort veszel a kezedbe, hogy fehér abrosz mellett jókedvbe álmodd magad, gondolj arra egy pillanatig, mennyi fáradságos, verejtékes munka van eben a pohárnyi borban, és hogy minden elfogyasztott fürt szőlő vagy pohárka bor a szőlőművelő munkásnép számára egy-egy darab kenyér.

Ccsigaház csuhébabája

Nézzétek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Ezt a gyönyörű csuhébabát Ccsigaház készítette. :)))

Ugye milyen szép?

Úgy örülök neki, s csak gratulálni tudok az Alkotónak! :)))

Teljesen fel vagyok dobva

HoKatával arculatot tervezünk!!!!

Látnátok, hogy milyen gyönyörűségeket álmodott nekem.

Teljesen beléjük szerettem!!!!

Felejthetetlen élmény

Tegnap este a Naphold Cirkusz szerepelt Dudaron. Felejthetetlen élmény volt számunkra!!!!!

Ekhós szekéren

Tizennyolc esztendővel ezelőtt, első gyermekük megszületése után ült ekhós szekérre Petra (ma 40 éves) és Stefan (38); azóta járják saját útjukat hegyen-völgyön át. Falutól faluig. Németországban, Franciaországban, Spanyolországban. Olaszországban tíz éven keresztül vándoroltak családi cirkuszukkal. A legeldugottabb községekbe is eljutottak, nem számított forróság vagy éppen eső, metszően hideg szél.

Másfél éve vendégszerepelnek a Dunántúlon; ezekben a hetekben megyénk falvaiban táboroznak le, hogy aztán esténként szórakoztassák a nagyérdeműt.

Nyolctagú a család. A két nagyobbik gyerek (18 és 17 évesek) gimnáziumba jár Németországban, a kisebbek a társulat tagjaiként szintén fellépnek. Till 15, Santu 12, Nis 6, Fjosok 4 éves. Délelőttönként magánóvoda, illetve -iskola hallgatói. Reggel nyolctól délig tartanak a foglalkozások szüleik irányításával, napsütéskor a szabadban, borongós időben a két szekéren berendezett "tanteremben" az egyik a nappali, a másik a gyerekszoba. Ebéd után következik az akrobatikai elemek elsajátítása, zsonglőrködés, egykerekű biciklizés, újabb és újabb fortélyok ellesése, elemek gyakorlása.Közben Stefan, a papa hol gólyalábra, hol meg óriásbiciklijére pattan, s így járja az őket éppen befogadó falu utcáit, s toborozza a közönséget a Cirko Soluna - a Naphold cirkusz - esti előadásaira. Négy lovat (ők húzzák a szekereket), két kutyát, három kecskét, baromfikat, galambokat tart a társulat. Run (az egyik eb) és "Kati néni" (tyúk), valamint "Laci bácsi" (kakas) lép fel a produkciókban, egy kisgida statisztál. Kora este ünneplőbe öltöznek a társulat tagjai, miközben kissé bohémosra - meg bájosra - veszik a figurát, s invitálják a nézőket a fedetlen "arénába", ahol félkör alakú, többszintes, mobil (fából és fémből készült) nézőtéren lehet helyet foglalni.

S aztán kezdődhet a produkció! Petra kiválaszt egy helybeli kisleányt, akinek kifesti az arcát, eközben ő maga bohóccá alakul, majd mindenki orrára tesz egy csipetnyi festéket, jelezve, együtt vagyunk, egyek vagyunk, közös az utunk. Szálljunk fel valamennyien Noé - itt történetesen Charlie - bárkájára, próbáljuk átvészelni az özönvizet (ez ugyanis a kerettörténet) lehetőleg épségben, hogy túlélhessük 2009-et, s utóbb majd a XXI. századot is túlélhessék utódaink.

Szerelem: Petra és Stefan lírai akrobatamutatványai; légtornász-produkció: a hatéves Nis meghazudtolva kislánykorát, ámulatba ejtően ügyes a "kupolában" bátyjai ifjú zsonglőrzsenik. A tizenöt éves Till, Charlie Chaplinnek öltözve, kisebb és nagyobb egykerekű biciklin - esendőnek mutatva a figurát, közben fel-felbukik, de mindig föltápászkodik - halad a nem éppen sima porondon, azaz bolygónkon... Kötéltáncos édesanyjával meg Santu öccsével olyan zsonglőrtriót alkot, hogy elakad a lélegzet. Máskor meg a szülők hangszereken (zongorán, szaxofonon, tangóharmonikán, klarinéton) kísérik gyermekeik mutatványait, például azt is, amikor puputeveként csetlenek-botlanak. A papa átvedlik fakírrá, tömérdek, sűrű fatű-fogazatú "fekhelyre" ereszkedik, hasára először deszkát, majd arra téglát fektet, hogy azt egy óriási kalapáccsal kettéhasítsa neje. A sárkánynak öltöztetett Run kutyus még idejekorán elűzi a szörnyet, "Kukori" és "Kotkoda" is szerencsésen megmenekül némi pörgés-forgás után, azaz ők is feljutnak a bárkára.

Mobil, tévé és hús nélkül.

Peregnek a számok, s előbb-utóbb tényleg Noé bárkáján szorongunk együtt, sikerül(t) mindenkinek fölférnie. S aztán elindulunk, hogy majd valahol kiköthessünk. De hogy pontosan hol is leszünk; ez még nagy kérdés... Sötétedik. Finálé: égő buzogányok szállnak a légben; hiába jő az éj, ugye, azért mégis a fény győzedelmeskedik? Nagy taps. A nézők valahogyan átváltoztak, s nem csupán az orrokon még ott lévő pöttytől, hanem a szemek csillogóbbak, az orcákra mosolykezdemények rajzolódtak. Nehezen jön a szánkra a szó.

Utóbb Stefan már a kulisszák mögött megjegyzi: - Először mindenhol kicsit tartózkodóan fogadnak bennünket, ám az első előadás után már látják, hogy milyen család vagyunk, nem harapunk.

Adományokból tartják fenn magukat, szívesen elfogadnak mindenféle élelmet is, kivéve húsféleséget, mert vegetáriánusok. Mondván, a hús sok antibiotikumot tartalmaz, s ezért nem egészséges. Két-három napot töltenek el egy községben (városokba nem mennek), aztán szedelőzködnek, indulnak a szomszéd faluba. A helyi elöljárónál jelentkeznek, többnyire ingyen kapnak olyan területet használatra, ahol a jószágok eleséget találnak maguknak. Október végére szeretnének a zalai Magyarföldre érkezni, ahol barátaik vannak. Tavaszig náluk táboroznak, de a hideg napokban is a vaskályhákkal fűthető ekhós szekereiken laknak. Nincs televíziójuk, mobiltelefonjuk... Viszont van szép könyvtáruk.

Tavasszal ismét nekiindulnak, különösebb útiterv nélkül, hogy felfedezzenek újabb vidékeket, megmutassák, mennyit fejlődött művészetük, s hogy így is lehet élni, családot összetartani, hivatást gyakorolni. Naphold cirkuszt teremteni, bárkát ácsolni…

A műsor után beszélgettem Stefannal, az előző cikk megjelenése óta már csak öten vezetik a cirkuszt, ugyanis két gyermekük Olaszországban és Németországban tanul gimnáziumban, a harmadik legidősebb pedig épp a kovácsmesterséget sajátítja el Ausztriában. A család jól érezte Magyarországon magát ebben a négy évben, bejárták már az Őrséget és Csorna környékét is, ahol mindenütt először félve, aztán a műsor közben már barátságosan, boldogan fogadták Őket. Stefan azt is elárulta, hogy az első kis félénk benyomásunkat leszámítva a magyar közönség nagyon vidám és kedves, előadás után befőtteket, lekvárokat, gyümölcsöket kapnak tőlük. Az előadások helyét illetően van egy ügyeletes telefonszám, melyen általában megtudhatjuk, hogy épp merre jár a kis csapat (Sebeő Talán - 06-70/310-2827).

Az előadások általában este hat órakor kezdődnek és soha nem érnek véget, mert aki egyszer látta a műsort, többé nem felejti el s napok múltán is a kifestett arcú család mutatványai, viccei ismétlődnek gondolataiban…

/Forrás: Vas Népe/

Csuhé-tündérek

Pillangó

A pillangó pillanatokban él,
nem években,
ezért van ideje.
/Rabindranath Tagore/

Abigél

Ma egész délután ezt hallgattam a műhelyben.

/No jól van, ettől harsogott a falu./

Ajándék

Íme az elkészült ajándék!

Legyen örömöd benne S. Vike!!!