2010. szeptember 27., hétfő

Mosolyról

Hiszem és vallom:
A HUMOR, A JÓKEDV, A LÉLEK MOSAKODÁSA.

Míg a gyermek még szívből képes nevetni, a felnőtt sokszor érzi úgy, hogy semmi oka a felhőtlen kacagásra, pedig a nevetés boldogabbá, egészségesebbé, szebbé tesz bennünket.

Manapság egyre több komor arccal találkozhatunk buszon, villamoson, egyre több ordító autóvezetővel az utakon, rohanó tömegekkel az utcán.Mintha elvesztettük volna az egyszer már megtanult önfeledt nevetés képességét.
De mi is készíthet ki bennünket ennyire? Először az önfeledt gondtalan kisgyermekkori évek után az iskola az, mely közbeszólhat a folyamatba. Fegyelmezettségre, csendre tanítanak, semmi beszéd, csak a felelés, meg az okosságok.... Meg kell tanulnunk befogadni a temérdek mennyiségű anyagot, az eszünket használva folyamatosan megfelelni viccelődés nélkül. Ha pedig felnőtté válunk lassan elfelejtünk gyereknek lenni, aki még mindig jobban tudott önfeledten örülni és nevetni, mint mondjuk apukám (bár ő miért is tudott volna, mikor volt neki egy ilyen gyereke, mint én...)
De a lényeg, hogy kutatások ezrei mutatják, hogy a lelkivilágunk hatással van testünk fizikai állapotára. A nevetés számos olyan folyamatot indít el szervezetünkben, amitől jobban érezzük magunkat. Például az adrenalin szétárad testünkben, emelkedik vérnyomásunk, később az átlagos alá esik, majd 45 percig ugyanazon a szinten marad. Megindul az endorfin és szerotonin hormonok termelődése, miközben a stresszhormon csökken.felnőttmosoly

A jóízű nevetés edzésben tartja arcizmainkat is, így megakadályozza bőr idő előtti elöregedését. Lányoknak a recept tehát egyszerű: sok nevetés, kevés ránc! Ezen kívül méregteleníti szervezetünket és serkenti az immunrendszert. Kutatások bizonyítják, hogy hosszas nevetés után a felső légúti fertőzések elleni védekezésért felelős antigén szint növekszik.
A mosolyunk környezetünkre tett jótékony hatása sem elhanyagolható! Figyeld meg ismerőseidet, akik kevés önbizalommal rendelkeznek, csak azokkal tudnak igazán feloldódni és nevetni, akik közel állnak a szívükhöz. Egy boldog és vidám ember, aki békében van önmagával, nyitott a külvilág felé, sok kellemes élményt és embert fog a viselkedése miatt magához vonzani. Az ilyen embert a betegségek és fájdalmak is elkerülik majd. A sokat emlegetett pozitív gondolkodás, melynek fontos része a mosoly pedig nem más, mint az önmagunkkal, környezetünkkel, barátainkkal, tanárainkkal kialakított jó viszony, harmónia.


4 megjegyzés:

Kőrösi Mercédesz írta...

Mennyire igaz! Megfigyeltem, ha rámosolygok valakire, akinek görcsbe rándult az arca a ... nemtommitől, rossz érzésektől, fájdalomtól stb., önkéntelenül lágyabbá válik a tekintete. Jó volt olvasni a mosoly fiziológiás hatásairól, köszi Ilda:)
Mindig odaírod: mosollyal:))))

(Tegnap láttunk egy nagyon kedves filmet, a címe Bakancslista. Két idős, utolsó hónapjait élő férfi listára írja, mit szeretnének megtenni még feltétlenül a haláluk előtt. Egyik a "könnyesre nevetem magam" volt... Morgan Freeman, Jack Nicholson; nagyon-nagyon jó élmény volt, ajánlom:))

Hunszil írta...

Mikor elolvastam elmosolyodtam és tényleg ritkán mosolygunk pedig lenne miért:) Köszönöm neked és elgondolkodok, rajta, hogy én is többet mosolyogjak ilyenkor azt mondják, hogy megszépülnek az emberek.... hát én sok-sok szép embert kívánok köréd is :) és ma egésznap fogok mosolyogni :))))Már csak azért is mert süt a nap :))))))))))))) végre
Öleléssel Szaszi

Főkolomp írta...

Bizony, bizony. Szívemből szóltál. Én nagyon mosolygós ember vagyok, apukám is ilyen. És érzem a környezetemen, hogy ez milyen jótékony hatással bír. Nekem édesapám kiapadhatatlan optimizmusa példaértékű. Sajnos a mai világban annyi rossz dolog történik velünk. Tőlem többször megkérdezték már, hogy tudom a bajokat is mosolyogva kezelni. Azt szoktam válaszolni, hogy humorral és hittel. Ilyen egyszerű.
Nekem is tetszik a "mosollyal" köszönésed!!!

Vike írta...

Vannak emberek a környezetemben (ők vannak többen), akiket nem lehet megmosolyogtatni. A viccet is félreértik, komolyan veszik, "fennakadnak rajta". Eszükbe sem jut, hogy ezt most csak poénból mondhattam. Ilyenkor magyarázkodhatok. Elmegy a kedvem az egésztől, én is rosszkedvű leszek, és nem próbálkozom újra.
Bárcsak több jó humorú embert ismernék!