2010. március 9., kedd

Titkos terv, ami nem is olyan titkos

Tulibimbót/ Réka lányom/ rábeszéltem, hogy karcoljon tojásokat.
Az igazság az, hogy nagyon nem is kellett rábeszélni, mert rögtön lelkessé vált.
Ezek a tojások élete első karcolásai. Nem népi motívumokkal díszítettek, hanem ornamentikus, ősi magyar teremtés-
-jelképekkel.
Engem levett a lábamról a szépségük!!! :)))






















6 megjegyzés:

Zazálea írta...

Engem is!

Eszter írta...

Nálatok aztán gyönyörűséges lehet a Húsvéti asztal! :)

zitakiss írta...

Gyönyörű mind.Gratulálok a bimbódhoz!Csók Zita

Szentpyr írta...

szóval, az aranykéz öröklődött...:)

csutkailda írta...

Zaza, köszönjük!!! :)))

Eszter,nagyon jó érzés, hogy a szívvel-lélekkel készült teremtményeinkben mi is gyönyörködhetünk.
Főleg így, hogy szinte mindenki szeret "babrálni" a családban.

Zita, köszönöm, hogy írtál.:)))
Pont tegnap beszélgettünk Rólad, s nagyon örülök Neked, no meg a közös ismerősnek is.

Rita, sokat jelent számomra a Te véleményed!
Köszönöm!

iluj írta...

Arra gonbdoltam a tojásokat nézegetve, hogy milyen kár: rövid az ünnep. Ami szép, arra szívesen ránéz az ember lánya többször is. A karácsonyt hosszabban kiélvezhetjük, mert az adventi időszak elnyújtja. De a tojások csak néhány napig kerülnek a lakásba, aztán egy évig megint nem vesszük elő őket.
Tényleg nagyon szépek lettek ezek is.