
2009. szeptember 30., szerda
Reggeli gondolat
Van napsugara, vize, pillangója, madara.
Van virága, rengeteg sok.
Tanulj meg örvendeni nekik.
Sajnos, embere is van.
Igyekezz kevesebbet törődni velük és többet azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt az emberiség minden pusztításai mellett is.
Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni,
annak, hogy élsz, mert élsz: gazdag lehetsz.
Wass Albert
2009. szeptember 29., kedd
Olyan büszke vagyok....
Később pólót is készítettek belőle.
Nagy kedvencem a fias tulipán motívum, s nekem nagggyon tetszik!!!!!
Egy elfogult anyuka, akit Ildának hívnak!!! :)))
2009. szeptember 28., hétfő
2009. szeptember 25., péntek
2009. szeptember 23., szerda
Babhéjas
Ismeritek? A termés neve: góliát babhéj

Tegnap valami mást szerettem volna készíteni, mint eddig. Vágytam egy új formára, s keresgélés közben akadt a kezembe ez az érdekes termés.
Most ezt láttam benne.
Remélem, hogy valakinek majd örömet okoz.
Akaszthatós változatban készítettem el. Fehér falon gyönyörűen mutat, de karácsonyfa ékessége is lehet.
Kívánom, hogy Nektek is örömötök legyen benne!!!:)))
2009. szeptember 22., kedd
Vadliliom
2009. szeptember 19., szombat
Dobozkám
Most én is megmutatom Nektek kezdetleges festésemet. Egyszer részt vettem egy bútorfestő tanfolyamon. Kati barátném nagy lelkesedéssel tanította a sok-sok amatőr, de lelkes résztvevőt.
Ott készítettem ezt az egyszerű, számomra mégis oly kedves dobozkát.
2009. szeptember 13., vasárnap
2009. szeptember 12., szombat
2009. szeptember 11., péntek
Szent Mihály ünnepére készülünk

"Szent Mihály napja szeptember 29-re esik; tehát szinte a tanév kezdetétől lehet rá készülni. Az ünnep ugyanis csak akkor lesz valódi ünnep, ha alaposan előkészítjük, majd megünnepeljük, és azután még arra is hagyunk időt, hogy az ünnepi időszak „lecsengjen”. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy-egy ünnepi időszak akár 5-6 hétre is elhúzódhat, tehát rövid „kilégzés” után kezdhetünk készülődni a következőre.
Szent Mihályt – bár arkangyal – a legtöbb festmény páncélban, kezében karddal ábrázolja, hiszen ő volt az, aki a lázadó angyali seregeket, élükön Luciferrel, kiűzte a mennyek országából. Valamifajta páncélt mi is felöltünk, amikor szeptember első hétfőjén belépünk az iskolába. A páncél nehéz, esetleg kényelmetlen is; biztos, hogy nem lehet benne ugyanolyan szabadon mozogni, mint fürdőruhában – viszont védelmet nyújt a viselőjének. Ilyen páncélnak érezhetjük a minden reggeli koránkelést, az iskolába járást akkor is, ha kint süt a Nap, az iskolai holmik rendben tartását, a házi feladatot, és még sorolhatnánk. Csakhogy éppen ez a „páncél” teszi lehetővé azt, hogy a gyerekek szokásai, életritmusai egészségesen alakuljanak. Az iskolai élethez – és általában az élethez – kitartásra és bátorságra van szükségünk. Szent Mihály a sárkányt győzte le; az ember földi életében a lustaság, vagy a félelem sárkányával veheti föl a harcot. Szent Mihály napjának ünnepe éppen ezért egy bátorság-próba.
Szent Mihály azonban nem csak „harcos” szent. Ábrázolásain sokszor mérleget tart a kezében. Ezen a mérlegen az emberi lelkek jó és rossz cselekedeteit méri meg. A mérleg szintén fontos szerepet kap az ünnepen: a gyerekek jó cselekedeteit általában pici, hófehér kavicsok jelképezik, amiket be is tesznek a mérleg egyik serpenyőjébe. "
/Ünnepek a Waldorf-iskolában/
2009. szeptember 10., csütörtök
Reggeli gondolat
"Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ádám Jenő, Kiss Áron és a tudós néprajzkutatók máig tartó hosszú sora kezünkbe adták a célravezető nemes egyszerűség, a hozzáértés és a jó ízlés kulcsát.
Ne álltassuk magunkat avval, hogy a mai ifjúság műveltségében benne van, amit ők ajánlottak. Nincs benne. S ha valaki azt gondolná, nem érdemes hozzákezdeni sem, hisz oly bizonytalan a tanítgatás eredménye korunkban, a nyelv zagyva korában ... és mit tehet az ember, ha csak egy fűszál bízatott rá ... annak azt ajánlom, dúdolja el magában az egyik legszebb csángó-magyar népdalunkat:
“Elment, elment az én párom,
Le az úton egy fűszálon...”
És dúdolja újra és újra, addig, amíg nem érti: egy fűszálon is el lehet veszni. Örökre.”
(Zilahi Józsefné óvodapedagógus)
“Elment, elment az én párom,
Le az úton egy fűszálon...”
És dúdolja újra és újra, addig, amíg nem érti: egy fűszálon is el lehet veszni. Örökre.”
(Zilahi Józsefné óvodapedagógus)
2009. szeptember 8., kedd
2009. szeptember 4., péntek
2009. szeptember 2., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)