2010. április 28., szerda

2010. április 27., kedd

Virágok közt.................

A héten két ballagás is lesz nálunk.
Bogim, s Rékám is a középiskola végére ért.
Tudom, hogy  elérkezett a felnőtté válás ideje.
Érdekes érzés..................gondolatok kavarognak bennem.
Azért annak örülök, hogy van még nekünk egy kicsikénk, akivel olvasni tanulok, no meg szorozni, ................s ettől olyan boldog vagyok.:)))

2010. április 25., vasárnap

A néma tulipán



Kányádi Sándor: A néma tulipán

Mondanom se kell, mert mindenki tudja, hogy a virágok az illatukkal beszélgetnek. Amelyik virágnak nincs illata, az néma.
 
Ilyen a tulipán is. Néma. Még suttogásnyi illata is alig van egyik-másiknak.
 
De nem volt ez mindig így, nem bizony. Valamikor, a kezdet kezdetén, úgy illatozott s olyan különb s különb illattal minden virág, hogy a méhek már jó hajításnyiról megérezhették, "meghallhatták", merre van a rezeda, a jácint vagy éppen a tulipán.
 
De volt egy kertész, egy nagyon sürgő-forgó emberke. Szakálla térdét verte a fejében fészkelő nagy bölcsességtől. Volt ennek a fura kertésznek egy csodálatosan szép virágoskertje, telides-teli mindenféle-fajta, szebbnél szebb, illatosabbnál illatosabb virággal. Örült a kertész a kertjének, művelte is tőle telhetően. Öntözte, kapálta, karózta, nyeste. Csak azzal nem volt kibékülve, hogy ahány virág, annyi illat. Bántotta az orrát az illatok sokasága. Egyedül a bazsalikom illatát szenvedhette. S elhatározta, hogy bazsalikomillatúvá varázsolja az egész kertet. Bazsalikomillatúvá minden virágot.
 
Megszeppentek a virágok, amikor kertészük szándékát megneszelték. Tudták, hogy amit a fejébe vesz, abból nem enged. Tűzön-vízen keresztülviszi.
 
De maguk a bazsalikomvirágok sem örültek.
 Hogy jöhet ahhoz például holmi kis, kavicsok közt kapaszkodó puskaporvirág - vagy rágondolni is rossz - a szagos müge, hogy egyszerre csak bazsalikomillatú legyen?
 
Féltékenyek lettek az illatukra.
 
Szomorúság szállott a kertre, amikor megjelent a kertész egy hatalmas szívókával meg egy ennél is hatalmasabb illatpumpával.
Legelőször a tulipán illatát szívta ki. Majd vette a pumpát. De a tulipán ökölbe zárta a szirmait, s megrázta magát. Hiába mesterkedett a kertész, a bazsalikomillat nem fogott a tulipánon.
 
Dühbe jött, toporzékolt a kertész. Ollóval, késsel, sarlóval, kaszával fenyegetőzött. De hiába.
A tulipán inkább néma maradt. De nem vette föl a bazsalikom illatát.
 
Hanem elkezdett csodálatosabbnál csodálatosabb színekben pompázni. Illat helyett most gyönyörű színekkel mutatta az utat az elbizonytalanodó méheknek, pillangóknak és más röpdöső szorgoskodóknak.
 
Meghökkent a kertész. Elámult, még a száját is tátva felejtette a nagy álmélkodástól. A megmaradt illatú virágok pedig valóságos illatzivatart zúdítottak rá. Tikogni sem volt ideje a kertésznek. Úgy maradt, ahogy volt, ámultában. Most is ott áll, kertitörpévé zsugorodva. A tulipánok gyönyörűbbnél gyönyörűbb színekben pompázva némán mosolyognak össze a feje fölött.


2010. április 24., szombat

Repcemező

Az én drága napnövényem ott pihen a műhelyemben, és semmi indíttatásom nincs ahhoz, hogy ezen a helyzeten változtassak.
  Nem ugyanez a helyzet a természettel, mert folyamatosan hív, folyamatosan vár, folyamatosan csalogat.
Az este egy gyönyörű repcemező mellet autóztam, s már akkor tudtam, hogy reggel újra itt leszek.
Bogim és Bendém is velem tartott. 
 A repce különösen kedves számomra, mert napnövény, mert szépséges, mert elkápráztat, mert feltölt energiával, s a kedvenc mézemhez is elengedhetetlen.


2010. április 21., szerda

Cseresznyevirágzás



Ma még a tiszta szépségről szólnak, holnap már..................... elszállnak.

2010. április 19., hétfő

2010. április 15., csütörtök

Régi tárgyak vonzásában

A tárgyak arca rám néz, visszanézek.
Tekintetükből történet sugárzik, 
és megszólalnak. Néha-néha ének
hangzik belőlük, vígságra, panaszra
nyílik fel szájuk konduló harangja.
/ Fazekas László: A tárgyak arca-részlet/

Vasárnap fotózni mentem a Barátnémhoz.
Nem bírtam ki, hogy a kályhák megörökítése 
nélkül jöjjek haza.

Segítsetek abban, hogy ez mi lehet!!???
Van valami tippetek????


2010. április 14., szerda

Lengő bölcső


Ez a típusú bölcső lengő vagy függesztett bölcső, alkalmas eszköz arra, hogy a baba egyensúly-rendszerét és központi idegrendszerét fejlessze. 
A lengő bölcsőről több: ITT

 Képzeljétek, hogy a falunkban két lengő bölcső is lesz.  Mindig az éppen megszületett babának vihetik haza. 
Hála érte Katinak és Tibinek.

Olyan szépségesek!!!
Nagyon remélem, hogy értékelni fogják a leendő édesanyák.

2010. április 11., vasárnap

Tavaszi séta

Sétára hívlak Benneteket! :)))









Gondolatban üljetek le erre a padra, s engedjétek magatokba a természet végtelen energiáját.
A természet boldogan adja!!!
Köszönöm, hogy velem tartottatok!!!

Mosollyal:Ilda

2010. április 10., szombat

44


"Később beszélgettünk a születésnapi tortáról, a cukormázról. Különösen kifejezőnek találtam, amit a tortabevonatról mondtak, melyet a mutáns élet jelképének láttak, s azt szimbolizálta számukra, hogy mennyi idő telik el felszínes, fölösleges, tetszetős, csábító dolgok hajszolásával. A mutánsok tehát nagyon keveset törődnek önmaguk felfedezésével, egyáltalán azzal, hogy kik is ők valójában.

Lélegzet-visszafojtva hallgattak, amikor a születésnapi ünneplésről, tortákról, köszöntőkről, a betöltött évekkel azonos számú gyertyákról és ajándékokról meséltem. - Miért van erre szükség? - kérdezték. - Mi akkor ünneplünk, ha valami rendkívüli történik. Az öregedésben nincs semmi különös. Nem kell hozzá erőfeszítés. Megy az magától is!

- Ha nem ünneplitek meg azt, hogy valaki idősebb lesz egy évvel - érdeklődtem -, akkor mit ünnepeltek?

- Azt, ha valaki fejlődik, ha jobb lesz - hangzott a válasz. - Akkor ünneplünk, ha valaki érettebb, bölcsebb emberré lesz, mint amilyen az előző esztendőben volt. És mindenki maga jelzi a többieknek, ha eljött az ünnepség ideje.

Ismét egy gondolat, amelyet nem szabad elfelejtenem, figyelmeztettem magam. "

2010. április 5., hétfő

2010. április 3., szombat

Köszöntő


A létrás minta a legkedvesebb számomra.

" A létra volt az első jel, amely érzékeltette velem őseink gondolatmenetét. Mivel úgy hitték, hogy létrán jutunk fel a mennyországba, sok ilyen jelet "írtak". Viszont azt is tudták, hogy nem mindegy, hány foka van a létrának. Ezek a fokok egy-egy erényt képviselnek. Úgymint például: igazság, munka, jóság, kötelesség, alázat, hűség, nemeslelkűség. Ha ezeken a fokokon feljutunk, akkor életünk értelmet nyer, elmondhatjuk, hogy nem éltünk hiába ezen a földön."

/ Zsigóné Kati tojásfestő népi iparművész/

Ezekkel a gondolatokkal kívánok Nektek

NAGYON BOLDOG, ÁLDOTT HÚSVÉTOT!!!
Szeretettel: Ilda